Új tagok

Fotó Gyöngyi
Fotó Lamantin
Fotó Morton

 Kiemelt tagok
Fotó CéAnne
Fotó Gregory G.Ras
Fotó MiksaMan
Összes tag: 1796

Fórum

Vélemények, ötletek 03.17. 17:55  
Coffee Shop 09.28. 22:15  
Dreadlock 09.16. 21:24  

Új albumok

Joe Gibbs - Dub Serial
Bunny Lee - Creation of Dub
Zion Guide Crew - PayTime
King Tubby - The Roots of Dub
Lee Perry - Dub Blackboard Jungle
További albumok...

Hirdetések



UPRISING
WINTER
EDITION
2015.11.20.
Pozsony

Szlovákia


Reggae Soul ajánló
Facebook event

Hivatalos oldal


Dub történelem


A dub nem egy „divatműfaj”, szerencsére, így kevesen is tudják, miről is van szó amikor azt mondjuk dub. A mai modern elektronikus zenékre is nagyban hatott, gyökerei egészen régre visszanyúlnak, még a színes tv, a youtube, a zeneletöltés elöttre….egészen a „fekete korongok” korszakába.
Jamaicában a rabszolgaság idejétől kezdve, az Afrikából áthurcolt lakosok ragaszkodtak a múltjukhoz, a hagyományaikhoz, amiben fontos szerepet játszott a zene és a tánc, a törzsi tradíciók, ami a későbbi ska és rocksteady stílusokban csúcsosodtak ki és formálták azt. Az 50-es évek második felében beszivárgó jazz és r’n’b dallamokat szívesen fogadta a lakosság egy része. Ekkortájt ismerte föl Clement „Coxsone” Dodd és köre, hogy nem csak boltokban és kötött helyeken szólhat a zene, és létrehozták az első sound-systemet, ami később nagy teret hódit, és az évtized végére már tucatnyi „mozgó bulit” tartottak számon.

Az első igazán ismert és kifejezetten jamaicai stílusnak a ska-t lehetne mondani, ami sok zenei műfajt magába gyúró, pattogós, táncolható dallamok jellemeznek. Az r’n’b , blues, jazz, mento, calypso, és egyéb karibi irányzatok, és a rock and roll őrület mind-mind a ska kialakulásához vezetett Jamaicában. A szegénységgel, bűnözéssel küzdő állam fiataljai kiélhették magukat ebben a műfajban, elmondhatták kritikájukat a rendszerrel kapcsolatban, és a város utcáin történt mindennapos nehézségeket. Később a brit fiatalok számára is feltűntek a pattogó dallamok, és a szókimondó, társadalmi kritikákkal megtűzdelt szövegek, így a punk nemzedék kedvelt zenei stílusa lett, később ötvözve a punkosabb elemekkel, illetve az „érthetőbb” angol nyelvvel, a jamaicai angol egyfajta sajátos „nyelvjárásával”, a patois-val szemben.
Ezek után csak egy lépés a rocksteady, ami már kicsit lassabb tempójú, zongora és basszustámogatással, szövegeiben tanító, mesélő, a reggae előfutáraként tarthatjuk számon. Az 1960-es évektől beszélhetünk a reggae-ről, és már egy karnyújtásnyira van a dub, dancehall, lovers rock.
Hatalmas népszerűségnek örvendett, ‘60-as évek végére már az Egyesült Királyságban, sőt Amerikában is játszotta a rádió a lágy, hullámzó dallamokat. Coxsone és a Studio One örökre beírta magát a történelemkönyvekbe, csak úgy mint Bob Marley. A hetvenes években már fénykorát élő roots reggaet, ami már vallásosabb, misztikusabb, elmélyültebb szövegekkel rendelkezik, több ma is nagy névnek számító zenész űzött, úgy mint Bob Marley and the Wailers, Johnny Clarke, Horace Andy, Mighty Diamonds, Culture... és társaik, olyan producerek közreműködésével, mint Coxsone Dodd, Lee ’Scratch’ Perry, és King Tubby. A sound systemek virágoznak, csak úgy mint a stúdiózások, a DJ-jelenség éledezőben, és már a kísérletezések is megindulnak….





Az első sound systemek korában mint például Coxsone „Downbeat”-je, Duke Reid „Trojan”-je vagy a Killamanjaro, megszületett a Dj stílus is, ami az akkoriban játszott 7, 12 inch-es lemezeket, nem „pörgette” hanem az ugynevezett „version” , a „b” oldalra feltett, az eredeti számok instrumentális verzióira szövegelt (toasting), és aki mind ehhez biztosította a zenét, az a selector, fontos pillanatok ezek, hiszen a mai „Dj kultúra” alapköveit tették le. A dub ezeket az instrumentális verziókat próbálta kihasználni. Jellemezni talán nem is olyan egyszerű, de találtam rá egy jó megfogalmazást „. A terebélyes szub-basszusok, négy per négyes dobszerkezetek, a minimális ének és szöveg jelenlét ugyanúgy meghatározták már harmincöt éve is, mint a nem túl komplikált gitár és szinti dallamok, a trombita és egyéb effektek copy paste szerkesztési metódusa. Ezen felül barlangszerű visszhangzengetések (reverb-ek), a folyékony flangerek, és a pattogó, triola-képletű tempóra igazított visszhangok (delay-ek) ugyanúgy nélkülözhetetlen színesítői a stílusnak. Nincs is szebb annál, amikor a dub szövetet alkotó, egymásnak verődő és egymást erősítő visszhangok összegerjednek, majd zajig torzulnak a folyamat végére. Ha a dub alapját akarod elkészíteni, venned kell hozzá homokot, kavicsot és cementet. A basszus olyan, mint a cement, az egyik legfontosabb alkotó, mivel összetapasztja a többi elemet. De a dobok nélkül, a többi hozzávaló nélkül sem jutsz semmire. Egy komoly alap nélkül meg vajon mire mész a felépítménnyel? „



Tehát Jamaikában virágzik a dj korszak, és a megállíthatatlan sound system őrület, több a dub kialakulásában fontos szerepet játszó figura került középpontba. U-Roy, aki gyakran improvizált instrumentális dallamokra, sound systemének tulajdonosa Osborne Ruddock, aki Duke Reid stúdiójában hangmérnökösködött, és az ő feladatkörébe tartozott az egy oldalas acetátkorongok (melyek hivatalos neve a dub) megvágása is. Hogy-hogy nem, egy ilyen vágás során kifelejtette a vokált, és tetszett neki amit hall. Míg U-Roy közreműködésével Osborne sound systeme nagy népszerűségnek örvend, addig Ruddock bácsi King Tubby néven vonul be a köztudatba. Elektroműszerész végzettsége révén, saját, ’71-ben alapított stúdiójában kísérletezte ki az első szalagos visszhang gépet, zengetőket és ekvalízereket. Az elkövetkezendő éveket ezek tökéletesítésével töltötte. Megpróbálta a zenék fontosabb részeit kiemelni, a basszust felerősíteni, effektezni, és az ének egy részét, vagy teljeset kidobta. Felfigyelt erre Augustus Pablo és Lee Perry is, akik rengetek zenét vittek oda, egy kis dub átdolgozásra. Augustus Pabloval közösen hozták létre az Ital dub-ot, majd nem sokkal ez után megszületett a King Tubby Meets Rockers Uptown.Saját, átalakított, 4 csatornás keverőasztallal (amit Bunny Lee-től vett meg és a ki-be kapcsoló gomb helyett ö tette rá a tolópotmétert) és házi készítésű effektekkel élőben vették fel dub átdolgozásit. Lee Perryvel ekkor készítik el a Blackboard Jungle c. albumot. Tubby a tipikus dub hangzás szülőatyja, aki több hangmérnököt is kiképzett stúdiójában, de mindegyiknél felismerhető Tubby stílusjegyei, fő hangmérnöke Scientist lett. Ha azt mondjuk, hogy King Tubby találta fel a dub-ot, akkor mondhatjuk, hogy Lee Perry fejlesztette a végsőkig!





Tehát ott tartunk, hogy King Tubby-nak (Osborne Ruddock) köszönhetően életre kelt, és szárnyait bontogatja a dub, lassan külön műfajként kezelve, és bár még csak említés szintjén hallhattunk Lee Perryről, aki szintén sokkal hozzájárult ahhoz, hogy ma mi is könnyed basszus, dob, és felemelő visszhangok kavalkádjában pihenhessük ki a mindennapok okozta stresszt és fáradalmakat.
Perry hangmérnökként és producerként is megállta helyét a neves Studio One-nál, bár nehezen emészthető modora miatt otthagyta, és új otthonra talált Joe Gibbs Wirl nevű kiadójánál, de ugye ki is lehetne jobb főnök saját magunknál, így nem sokkal később megalapította saját Upsetter kiadóját.
Első kiadványa a People Funny Boy, ami szép számban kelt el, mondhatjuk az első jamaikai poplemeznek is. Rengeteg álnéven, melyek közül tán a leghíresebb a „Scratch”, rengeteg munkát adott ki kezei közül, Jamaika legtöbb zenészével dolgozott együtt, aminek nagy sikere lett a szigetországban, és az Egyesült Királyságban egyaránt.



King Tubby kísérletezései megával ragadták, és egészen rövid időn belül tucatnyi dub lemezt hozott létre stúdiójában, a Black-Ark-ban. Mély, agyboldogító hangzást még megfűszerezte egy kis szívet melengető delay áradattal, hogy még véletlenül se maradjon senki „földhözragadt”. Elkészültek a korai Bob Marley, Carlton Barett és Wailers számok, de kihagyhatatlan szerződés következtében Chris Blackwell elhalászta a Bob Marley and the Wailers-t, ez nem akadályozta Lee véget nem érő lemezáradatát. Több művésznek is készített dalokat, bár nem mindegyik nyerte el tetszésüket, és ezek mind-mind mentális állapotának romlásához vezettek, mind addig még fel nem gyújtotta saját stúdióját. Nem tudni mi is volt az igazi ok, sokan drogproblémákat emlegetnek, saját bevallása szerint hibás vezetékek okozták, de többen azt mondják, hogy acid hatása alatt tette ezt, mert úgy érezte, hogy maga a sátán szállta meg, és hozott balszerencsét a stúdióra. Ezek után elhagyta Jamaikát, most Svájcban él, rengeteg elismerést kap, kora ellenére még mindig képes különc kinézetével, és magával ragadó stílusával színpadra állni. 25 év, több mint 400000 lemezoldal, 2003-ban pedig még Grammy díjat is nyert, legjobb reggae album kategóriában, hát ez nem piti! A továbbiakban beszélnék még azokról a kulcsfigurákról, akik közrejátszottak abban, hogy a dub ma is éljen, tovább fejlődhessen egészen furcsa, akár pszichedelikus, akár elvadult, akár letisztult formákba.





Az előzőekben kitárgyaltuk, mik azok a tényezők, amik a dub kialakulásához vezettek. Most pedig azt szeretném bemutatni, hogy miként hatott ez több ma ismert, és közkedvelt zenei stílusok kialakulásához, formálódásához. Vágjunk is bele a lecsóba…
Jamaikában a producerek túllépvén a passzív, zenekarokat kiszolgáló stúdiómunkálatokat ellátó szerepkörből, alkotóvá váltak a már szinte hangszerként használt keverőpulttal. Így King Tubby, Lee ’Scratch’ Perry és Edward ’Bunny’ Lee, nomeg persze a jamaikai zenei kultúra nagy hatást gyakoroltak a hetvenes évek diszkó zenéjére is, lefektették a remix kultúra, és több ’90-es évek elektronikus zenei irányzatainak alapjait. A digitális technika megjelenésével csak tovább bővült a dub-ban és reggae-ben rejlő lehetőségek tárháza.
Kezdem is a sort az igen nagy népszerűségnek örvendő rap-el. A késői hetvenes években Koll Herc, aki amúgy jamaikai származású, hasonló technikát kezdett használni mint Jamaikában a toasting. Rábeszéltek, „kántáltak” a zenére, majd azt rímekbe szedve... Herc is elkezdett így kommunikálni a közönséggel egy-egy break-eknek nevezett kiállás során, majd visszhangosított a következő break-ig. Aztán a break-eket is el kezdte kevergetni más zenékkel, és, hogy többet tudjon foglalkozni a zenéléssel, átadta a mikrofont Coke La Rock barátjának. Egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítva a „szövegelésnek”. Így alakult ki a ’70-es évek második felének New Yorkjában a rap.
A drum and bass, és a jungle alapjai is szintén a dub-ban, reggae-ben és a hip-hop-ban keresendő. Felgyorsított hip-hop ütemek, leegyszerűsített basszus menet, reggae hangmintákkal operáló ragga a jungle, vagy kemény, gyors break beat-eket, jazzes elemeket, ambient (zajok, környezetünkből felhasznált hangok) finomságok, soul-os, fülbemászó vokálok, és már csak a neve alapján is a drum and bass.
A jamaikai zenekultúra és stúdiótechnika az elektronikus zenékre mindig is hatással volt, mint a dub-techno-ra is. ’93-tól az évtized (század, ezred) végéig a berlini Basic Channel és Chain Reaction kiadók zenészei fektették le a műfaj alapjait. A dub lényegre törő, lecsupaszított esztétikájának használatával álltak neki a technónak is, dalformákká, vokálokká, melódiákká és néha alig felismerhető dobsávokká szedve szét azt.
A digitális technika legdigitálisabb dub ágazat mi is lehetne más, mint a digital dub. Gyilkos basszusok, nem túl bonyolult szintik és egyéb hangok, magával ragadó, még is egyszerű ritmusok, valódi hangszert egyáltalán nem, vagy csak ritkán látott számok. Egyszerű és nagyszerű, röviden így lehetne jellemezni.
A másik igen csak közkedvelt stílus a dubstep, ami mára elkorcsosodni látszik, elég fiatal stílus, de amilyen fiatal, olyan durván változott, amihez találtam is egy jó kis idézetet:

 "A dubstep, ahogy azt néhány amerikai producer játssza - akiknek a nevét nincs is kedvem kimondani -, millió mérföldnyire távolodott onnan, ahonnan elindult. Az electro és a rave hatására egyfajta hugyozó versennyé vált: ki gyártja a legkoszosabb, legocsmányabb basszusokat.”





Pulzáló szubbasszusokkal, visszhangokkal operáló, a brit garage formuláit ötvözi a dubbal, drum and bass-el és esetenként mással is, de manapság az ismert számok fűrészelő, „hugyozó verseny” alapján átdolgozott remixek hódítanak egyre nagyobb teret a fiatalok körében.
A véget nem érő kísérletezgetések és a technika fejlődése előre láthatatlan eredményeket hoz majd ki a zenékből, de nem szabad elfelejteni, hogy mik is az alapjai, mint ugye a visszhang se biztos, hogy úgy létezne, ha nem lettek volna kísérletezni vágyó jamaikai emberkék. Biztos ami biztos, Jamaika a jamaikaiaké, de a zenéjük és ötleteik mindenkié.





Bögös Csaba


Frissítések

Zenelejátszó

Three Teadies - Run Like Bolt
Mc Dreadface - Ráhangoló
Supa - True Man Roots Rock

Koncertek


 Kiemelt koncertek
További koncertek...

Leírások

Bob Marley
Dreadlock
Kannabisz
Dub történelem
Playing for Change
Rasztafarianizmus
Reggae


Programok





JUNIOR KELLY (Jam)
RIDDIM COLONY (H)
2015.11.16.
A38

Budapest

Reggae Soul ajánló
Facebook event






























ÁLLANDÓ BULIK



REGGAE SURVIVE - ROOTS ON 45
Drunken Tailor
Budapest

Facebook event





DUB VIBRATION
MÜSZI
Budapest


Facebook event



DANCEHALL MADNESS
Gödör Klub
Budapest

Facebook event








Társoldalak